Az 1956-os magyar forradalom hollandiai fogadtatása
Megemlékezés a 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára
Harmadik rész: „A magyar forradalom” hatása a korabeli Hollandia lakosságára, kifejezetten Amszterdamban
A fiatalok tömege az amszterdami Dam téren.
Het Parool - 1956 november 6.
“Tiltakozótüntetés Amszterdamban
Tegnapeste a hollandok országszerte kifejezték felháborodásukat a magyarországi események miatt. Az ország szívében, Amszterdamban, egy nagyméretű összejövetelt tartottak a Dam téren; a nemzeti emlékmű tövében hat szónok, a demokratikus politikai pártok képviseletében, nézet vagy bármely eltérésük ellenére, azonosultak az orosz árulás elleni tiltakozásukban. Ezrek nagy meghatottsággal és mély csendben hallgatták a felszólalókat: H. van Riel úr, J. Middelhuis, H. Oosterhuis, J. H. Scherps, H. W. van Doom úr és M. Ruppert. A tömegdiskurzus felénél kialakult lárma nem a demonstrációval ellenmondóktól származott, hanem a zavargásban jobban érdekelt fiatalok csoportja okozta azt. Erősen zavarták ennek a méltóságteljes tiltakozótüntetésnek a hangulatát és látszólag nem értették, mely súlyos ügyekről van szó, melyet az esti viselkedésük is mutatott. Tekintse meg beszámolónkat a magazin más helyén is.”
Az amszterdami fiatal tüntetők egy csoportja
Het Parool - 1956 november
A Het Parool 1956 november 6-i, keddi száma a hidegháború eseményeinek hatásaival volt tele. Az októberi-novemberi világválság jelenségei köszöntek vissza a tartalom minden szintjén: a címek, a képek és maguk az írások is hisztérikus állapotokat tükröznek. A magyarországi események a szovjetek végleges katonai beavatkozása okán november elején horrorisztikus hullámokat vetettek a holland sajtóban. A sajtó berkein belül vita dúlt, a kommunista párt napilap – a helyi Pravda -, a De Waarheid a holland sajtó egy jelentős részével összeütközésbe került. A holland társadalom az általános felháborodás szintjére fokozott hangulatba jutott, amely nem csupán a sajtó berkein vagy a diplomáciai csatározások során vált érzékelhetővé.
Hollandia társadalmi nyílt segítséget nyújtott Magyarország számára: központi pénzadomány gyűjtés, vérplazma szállítás és a sajtó esemény elnevezése is fordulatot vett. A kezdetben használatos „felkelés” és felkelők elnevezések helyett a „forradalmár” vagy „ellenállóharcos”, „szabadságharcos” elnevezések használata jelentkezett. A szovjet csapatok és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) támadása a fegyvertelen tömegekre és a Magyarországon eldördült sortüzek, fegyveres összecsapások, Molotov koktélok hatása felkavaró volt Hollandia számára.
A Het Parool hasábjain megjelent cikkek közül összesen kilenc részben vagy teljesen Magyarországgal vagy a magyar események hatásával foglalkozott. Az alábbi cikk felidézésével emlékezzünk meg a hidegháború e zavaros történelmi időszakáról, amely mély nyomott hagyott a csodálatos Amszterdamon is.
Egy lovasrendőr és egy amszterdami összecsapása
Het Parool, 1956 november 6.
Míg a tömeg a Felix Meritis elött nyugtalan maradt, hirtelen heves küzdelem tört ki hátul. Fiatalok egy csoportja a kordonon áttörve az épület kapujának betörésébe kezdett. Sisakos kommunisták köveket dobáltak felüliről a támadókra és vízsugárral szórták meg őket. Ez csupán tovább fokozta a dühöt.
Autós rendörök teljes világításban és szirénázva hajtottak a dulakodók közé. A katonai rendészet segítségével a rendőrség sikeresen megtisztította a Prinsengrachtot, azonban a Felix Meritis elejénél éppen ekkor robbant ki az est talán legnagyobb összecsapása. A gumibotok segítségével sikerült elhárítani ezt a támadást. Ezzel az ifjúság erőfitogtatása a végéhez ért.
A Museumpleinen
A Museumpleinen, a Szovjetunió kereskedelmi képviselete előtt, egy eléggé erőszakos összecsapás zajlott le a rendőrség, a katonai rendészet és a polgárság között kilenc óra körül. Az emberek órákig álltak ott, időnként köveket dobtak az ajtóra és egy alkalommal beszorították a rendőröket az egyik sarokba. Ezután, a tisztek gumibotokkal és szablyákkal rohamot vezettek. Néhányukat a levegőben repkedő kövek találták el, egyiküket a Boerhaava klinikára szállították. A tömeg is szenvedett veszteségeket, de súlyos sérülés nem volt. Miután a harcok véget értek, a rendőrfőnök, H. J. van der Molen úr megérkezett a kereskedelmi képviselet épületéhez. További rendőrtisztek érkeztek, de nem volt szükség további beavatkozásra. Akárhogyan is egészen késő éjjelig zajos maradt a Museumplein.
A kommunista mozgalom prominens képviselői, L. H. Koning és F. Baruch mindketten a De Waarheid munkatársai, megszemlélhették otthonaik a forrongó csoportok által történő feldúlását. Koning úr, aki a Weesperzijde 2 szám alatt lakik, ablakait késő délután bezúzták, amikor néhány betörtek a harmadik emeleti lakásába.
Mások, éjfél felé megpróbáltak bejutni Baruch úr házába a Jekersstraat 45 szám alatt. Majdnem sikerrel jártak, amikor a rendőrség elkergette őket. Köveket hajigáltak az ablakok irányába, azonban csak a szomszédok ablakait találták el. A lovasrendőrség kezdte meg a nyomozást azok után a fiatalok után, akik az este a Westermarkton kövekkel szórták meg a rendőrséget. Kemény ütlegelések zajlottak szablyával és gumibottal egyaránt.
A rendőrség, Hollandia szerte igen nehéz napokat és estéket élt meg. Az a dolguk, hogy tartsák fenn a rendet, de ugyanakkor a zavargásokat is meg szükséges szüntetni. Itt is, ott is a lovasrendőrség erélyes fellépésére volt szükség.”
Forrás: A Het Parool 1956 november 6-i kiadványa